Főmenü
kezdőlap
iskolai programok
hivatalos tudnivalók
az iskoláról
tantárgyak oldalai
toldy-sport
galéria
kapcsolatok

További tudnivalók
2006.11.21.
Dokumentumok letöltése
2005.09.01.
Házirend


Házirend

A TOLDY FERENC GIMNÁZIUM
HÁZIRENDJE 2005/2006.

A Toldy Ferenc Gimnázium nevelőtestülete legfőbb céljának tekinti, hogy diákjaink az itt töltött évek alatt olyan tudást, készségeket, értékeket és magatartásformákat sajátítsanak el, amelyek révén egy szabad társadalom hasznos és boldogságra képes polgáraivá válhatnak. Minden diák, aki gimnáziumunk tanulója, szükségszerűen tagja iskolánk közösségének, s így vállalnia kell azokat a szabályokat, amelyek ennek a közösségnek a működését biztosítják.
Minden szabály a szabadság korlátozása, ám a szabadság nem azonos a korlátlanság illúziójával. Szabadságunk éppen korlátaink ismeretén alapul és azon a belátáson, hogy vállalt korlátainkért cserébe a szabadság új tartományait nyerhetjük.
Ezért tartja szükségesnek iskolánk nevelőtestülete, hogy a diáksággal és az iskolaszékkel egyetértésben olyan szabályokat hozzon, amelyek lehetővé teszik közösségünk működését és céljaink megvalósítását.

1.§
A tanulói jogviszony
1. A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a Kt.-en túlmenően évente a művelődési és közoktatási miniszter rendeletben szabályozza. A tanulói jogviszony létesítésének és fenntartásának további feltétele, hogy a tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője elfogadja iskolánk pedagógiai programját és beiratkozáskor az erről szóló nyilatkozatot aláírja.
2.1.1. Az iskolánkba jelentkező 6. évfolyamos tanulók a felvételi időszakban felvételi vizsgát tesznek, és felvételi meghallgatáson vesznek részt. A központi írásbeli felvételi vizsga tárgyait és feladatait az OKÉV határozza meg, a szóbeli meghallgatás tárgyait és feladatait az iskolai éves munkaprogramban jelöljük meg és a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra.
2.1.2. A felvételi rangsor összeállításánál a következőket vesszük figyelembe: általános iskolai bizonyítvány (5. évfolyam év vége), az írásbeli vizsga eredménye és a szóbeli meghallgatás eredménye, melyen matematikából és egy választott tantárgyból (magyar nyelv és irodalom, történelem vagy természetismeret) számolnak be, valamint kötetlen beszélgetés keretében mérjük a tanulók tájékozottságát, gondolkodáskészségét, műveltségét, ötletességét, kreativitását. Igyekszünk képet kapni a tanuló személyiségéről, érdeklődési köréről, műveltségéről, tájékozottságáról.
2.1.3. A jelentkezőket az igazgató rangsorba állítja. Az osztályba sorolásnál az igazgató dönt, a besorolás meghatározó szempontja, hogy a diák az általános iskolában melyik idegen nyelv tanulását kezdte már meg.
2.2 A külföldről jelentkezők illetve a más iskolából átjelentkezők esetében az igazgató dönt a felvételi eljárás módjáról.
2.3 A tanulói jogviszony szünetel: ha a tanuló gondviselője alapos okkal ezt írásban kérvényezi.
2.4 A tanulói jogviszony az érettségi vizsgát követő napon szűnik meg. Az iskolai tanulmányok befejezése előtt a tanulói jogviszony megszűnhet, ha a gondviselő ezt írásban kéri, vagy ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket.

2. §
1. A tanítás 7 óra 45 perckor kezdődik. Kivételes esetben, nem elméleti tanítási órák esetén az érintettek beleegyezésével lehet nulladik órát tartani, ennek időtartama 40 perc, kezdési időpontja 7 óra.
2. A tanítási órák 45 percig tartanak, a szünetek 10 percig tartanak, a harmadik óra után 15 perces, az ötödik óra után 20 perces szünetet tartunk.
3. A tanítási idő az első óra kezdetétől az utolsó óra végéig tart, beleértve az óraközi szüneteket is.

3. §
1. A tanulók a jelzőcsengetés után az osztályteremben, illetve az előadótermek előtt fegyelmezetten várják a tanárt.
2. A tanulók kötelesek az órákon pontosan megjelenni.
3. A tanulók magatartásukkal nem zavarhatják az óra menetét.
4. A tanítási órák alatt a tanárt és a tanulókat az osztályból kihívni, a terembe másoknak belépni, vagy az órát egyéb módon zavarni csak igazgatói engedéllyel szabad.
5. A tanulók a tanítási órák alatt nem használhatnak olyan eszközöket, amelyek zavarhatják az óra menetét.

4. §
Általános munkarend
1.1. A tanév munkarendjét és a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjait a jogszabályok alapján az iskolahasználók véleményének figyelembevételével a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten hagyja jóvá. A tanítás nélküli munkanapok közül egy nap felhasználásáról, a nevelőtestület véleményének kikérésével, a Diákönkormányzat jogosult dönteni. E munkarendet a tanulókkal a tanév első osztályfőnöki óráján, a szülőkkel a tanév első hetében írásban ismertetjük.
1.2. A működési szabályokat az SzMSz, a Házirend és a Kollektív Szerződés szabályozza.
1.3. Az iskolaorvos heti rendszerességgel tart rendelést, évente szűrővizsgálatokat végez.
1.4. A havi munkarendet az iskola vezetősége alakítja ki az éves munkatervben foglaltak illetve a nevelőtestületi javaslatok figyelembevételével.
2.1. A zavartalan munkavégzés feltételeiről minden osztályban a hetesek gondoskodnak. Az osztályfőnök minden héten két tanulót bíz meg a hetesi feladatok ellátásával.
2.2. A hetesek:
-ügyelnek az osztályterem berendezésére, tisztaságára, és rendjére
-az észlelt rongálásokat azonnal jelentik az osztályfőnöknek
-szünetekben kiszellőztetik az osztályt, tisztára törlik a táblát
-minden óra elején jelentik a hiányzókat
-ha a becsengetés után öt perccel sem jelenik meg a tanár, jelentik az igazgatóhelyettesnek.
Amennyiben az adott csoportban nincs jelen hetes, úgy ezek a feladatok a csoportban a tanár által kijelölt tanulóra hárulnak.
2.3. Az osztályterem bezárásáról amennyiben senkinek nincs a teremben órája a kulcsfelelős gondoskodik.
2.4. A szaktanárok irányítása mellett a tanulók tanítási időben részt vesznek a foglalkozások előkészítésébe és, lezárásában.
2.5. A pedagógiai programban megfogalmazott tanórán kívüli tevékenységek ill. egyéb iskolai rendezvények előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában a tanulók részt vesznek. Tevékenységüket a tanárok útmutatásainak megfelelően végzik.

5. §
1. A tanuló a tanórákról és egyéb programokról, foglalkozásokról csak indokolt esetben maradhat távol. A távolmaradást a szülőknek mindenkor igazolniuk kell.
2. Ha a tanuló előre tudja, hogy a tanórákról, vagy más kötelező foglalkozásokról távol marad, arra a szülőnek előzetesen írásban kell engedélyt kérnie. Előzetes engedélyt 3 napig tartó mulasztásra az osztályfőnök, 3 napon túl az igazgató vagy a helyettese adhat.
3. Az előre nem látható mulasztást a szülő a mulasztás első napján jelenti, majd a mulasztást követően azonnal írásban, az ellenőrző könyvben igazolja. A három napot meghaladó mulasztásnál a szülői igazolás mellett orvosi igazolás is szükséges.
4. Az osztályfőnök orvosi igazolás nélküli szülői igazolást egy tanévben legfeljebb hat alkalommal fogadhat el.
5. Tanítási óráról a tanuló csak az osztályfőnök, illetve annak távollétében az osztályfőnök-helyettes, vagy igazgatóhelyettes engedélyével távozhat.
6. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség.
7. A tanulónak egy tanévben az összes mulasztása nem haladhatja meg a 250 órát. Az a tanuló, aki ennél többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület osztályozó vizsga letételét engedélyezte.
8. A 29/2001-es OM rendeletnek megfelelően, ha egy tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ellenkező esetben tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

6. §
A javító- és osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje, a választható és rendkívüli tárgyak felvétele ill. leadása, felmentés a nyelvórák látogatása alól
1.1 A javító vizsgákra augusztus utolsó hetében kerül sor. Az osztályozóvizsgák lebonyolítására kijelölt vizsgaidőszak szeptember, május-június és a végzős évfolyam diákjai számára április. Ezen felül külön igazgatói engedéllyel lehetőség van osztályozóvizsga szervezésére februárban.
1.2. A javító- és az osztályozóvizsgák – az igazgató által kijelölt – időpontjáról az irányító igazgatóhelyettes, a vizsgák követelményeiről a szaktanár értesíti a tanulókat és a szülőket.
1.3. Az osztályozóvizsgára jelentkezés a bizonyítvány és a tanuló vagy (kiskorú tanuló esetén) a szülő/gondviselő által írt kérelem benyújtásával történik. Az osztályozóvizsgára a kijelölt időpontban kell jelentkezni.
1.4. A háromtagú vizsgabizottság kijelölése az irányító igazgatóhelyettes feladata.
1.5. Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával vagy írásbeli értesítéssel történik.
1.6. Ha a kiskorú tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a szülő/gondviselőt értesíteni kell a mulasztásról és az újabb vizsgaidő kijelöléséről.
1.7. Az iskolai tanítási órák biztosítják az idegennyelvtudás szinten tartását, fejlesztését, ezért a nyelvi órák alól középfokú nyelvvizsga alapján felmentés nem adható.
2. A választható és rendkívüli tárgyak felvételének ill. leadásának rendje
2.1. A tanuló joga, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott módon válasszon rendkívüli tárgyat, ill. emelt óraszámban tanulható tantárgyat.
2.2. A választást írásban az előző tanév márciusában kell az osztályfőnöknek leadni, aki ezeket összesíti és továbbítja az igazgatóságnak.
2.3. Az iskola vezetősége a jelentkezések alapján tanulócsoportokat szervez.
2.4. A választás módosítására legkésőbb a tanév első hetében van lehetőség. A módosítást írásban kell benyújtani az igazgatónak.
2.5. Az iskolai tanév közben a választott tantárgy tanulását abbahagyni nem lehet.
Az engedélyeket szeptember közepéig adja ki az igazgató, annak figyelembevételével, hogy a módosítások a kialakult csoportbontásokat ne veszélyeztessék.
3.1. A szülő kérésére felmenthető a tanuló a tanítási órák látogatása alól az adott tárgyból, ha:
„C” típusú felsőfokú nyelvvizsgát tett
előrehozott osztályozó vizsgát tett.
3.2. A felmentésre vonatkozó kérvényt a szülő az igazgatónak címezve az osztályfőnöknek adja be (mellékelve a nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát).

7. §
1. Azok a tanulók, akiknek órarend szerint nincs órájuk (lyukas órájuk van), csak a büfében-klubban, a könyvtárban vagy a piazzettán tartózkodhatnak.

8. §
8.1. A továbblépés feltételei
8.1.1. Az egyes évfolyamok végén az osztályozó értekezlet dönt arról, hogy a tanuló felsőbb osztályba léphet-e. A továbblépés feltételei:
• A tanuló hiányzásai összesen és tantárgyanként ne haladják meg a jogszabályban meghatározott mértéket. Ellenkező esetben nevelőtestület engedélyezheti, hogy a tanuló osztályozó vizsga letételével kapjon minősítést.
• A tanuló minden számára kötelezően előírt, vagy kötelezően választott tárgyból tegyen eleget a helyi tantervben meghatározott minimális követelményeknek (minimum elégséges minősítés). Amennyiben a tanév végén a tanuló egy vagy két tárgyból elégtelen minősítést kap, úgy javítóvizsgát tehet.
• A tanuló tegyen eleget az iskola nevelési programjában és tantervében leírt vizsgakövetelményeknek.
8.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya
8.2.1. Az ismeretek számonkérésének formáit a gimnázium Pedagógiai Programja tartalmazza.
8.3. Az ezeken a számonkéréseken szerzett osztályzatok a tananyag mennyiségétől és súlyától függően befolyásolják a tanuló év végi érdemjegyét.
8.4. A számonkérés követelményeit, módszereit és formáit az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák.
8.5. Témazáró írásbeli dolgozat tantárgyanként legalább félévenként egyszer, évente legfeljebb nyolc alkalommal íratható.
8.6. Egy napon egy diákkal maximum egy témazáró dolgozat és egy röpdolgozat íratható. Az íratható dolgozatok korlátai nem vonatkoznak a pótdolgozatra
8.7. A témazáró dolgozatot a félév, ill. a tanév lezárása előtt legalább három tanítási nappal a tanár javítva és értékelve kiosztja
8.8. A szaktanár a dolgozatokat 16 tanítási napon belül kijavítja, a dolgozatokat a tanórán kiosztja és a tapasztalatokat a diákokkal együtt megbeszéli, módot nyújtva ezzel a diákok kérdéseinek megválaszolására is. Amennyiben a dolgozatokat a tanár 16 tanítási nap eltelte után javítja ki, úgy a tanulónak jogában áll az osztályzatot visszautasítani. Ebben az esetben az osztályzat nem kerülhet a naplóba és nem számíthat bele az éves értékelésbe sem. (A 16 tanítási napba nem számítanak bele azok a napok, amelyeken a tanár betegsége vagy egyéb, előre nem látható ok miatt nem tart órát.)
8.9. A TDN időtartama alatt nem íratható témazáró dolgozat és nem adható olyan írásbeli vagy szóbeli házi feladat, amelynek számonkérése még a TDN hete alatt történne.
8.10. Az Osztályszínjátszó Fesztivál időtartama alatt az aktív közreműködők mentesülnek a házi feladat és a számonkérés alól.
8.11. A tanuló a tanév során a szaktanár által meghatározott feltételek mellett a heti óraszámmal összhangban megállapított alkalommal kivételesen a számonkérés alól mentesítést kérhet. A szaktanár ezeket a feltételeket a tanév elején ismerteti a tanulókkal.

9. §
A délutáni foglalkozások 14 óra 15 perctől 16 óra 30 percig tarthatók. Az ettől eltérő időpontban tartott foglalkozásokra az igazgatótól kell engedélyt kérni.

10. §
Az iskolában diákügyelet működik. A diákügyelet működésének rendjét a Diákügyeleti szabályzat tartalmazza.

11. §
1. A diákok iskolai szintű diákcsoportokat, köröket hozhatnak létre, amelyek tevékenységüket működési szabályzat alapján folytatják. A működési szabályzatot a nevelőtestület véleményének figyelembe-vételével az igazgató hagyja jóvá.
2. A diáksport-egyesület támogatása
2.1. A sportkör gazdálkodása:
Elkülönített számlán, kizárólag a testnevelés és a sport támogatására, felhasználására.
Források:
- állami támogatások
- pártolói tagdíj
- pályázatokból befolyó összegek
Felhasználásáról, eszközbeszerzésről a testnevelési munkaközösség javaslatot készít, a javaslatról az iskolavezetés dönt.
2.2. A tömegsport foglalkozások és a sportkör szakosztályainak működési rendjét minden tanévben szeptember közepéig nyilvánosságra kell hozni. Beszámoló a végzett munkáról, valamint elszámolás a gazdálkodásról az iskola évkönyvében megjelenik.

3. Az iskolai diákönkormányzat felépítését, szerveit és működését a diákönkormányzat működési rendje szabályozza, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá.
4. A diákönkormányzatnak joga van a diákságot képviselni, valamint véleményt nyilvánítani és javaslatot tenni az iskola működését érintő minden kérdésben.
5. A tanulók nagyobb közösségének az egy évfolyamot meghaladó tanulólétszám számít. ( a KTV 59§ 5-ik bekezdéséhez)

12. §
1. A tanév elején minden osztály átveszi tantermét, és felelősséggel tartozik annak állapotáért a tanév folyamán.
2. A tanuló őrizze meg és az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola épületét, felszerelését, bútorait, ügyeljen az épület tisztaságára, rendjére.
3. Ha valaki az épület bármely részében, vagy felszerelésében kárt okoz, a közoktatási törvényben leírtak szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

13. §
Az iskolában plakátokat, hirdetményeket kifüggeszteni kizárólag az erre kijelölt helyen, csak az igazgató vagy helyettesei engedélyével szabad.

14.§
A tanulók jutalmazásának elvei és formái
1.1. Jutalom kiemelkedő iskolai teljesítményért adható.
1.2. A jutalmazás formái, odaítélése, átadása
Dicséret szóban vagy írásban
- szaktanári
- osztályfőnöki
- igazgatói
1.3. Az osztályfőnöki ill. igazgatói dicséretre a tantestület bármely tagja vagy a diákközösségek képviselői bármikor javaslatot tehetnek.
1.3. Dicséret a tanév folyamán bármikor adható. Az írásbeli dicséretet a naplóba a szaktanár vagy az osztályfőnök bejegyzi.
2. Oklevél
Az iskolai munkával összefüggő kiemelkedő tevékenységért adható tanév végén ill. a TDN alkalmával a tantestület tagjainak javaslatára.
Az oklevelet az igazgató vagy megbízásából a tantestület tagja adja át.
3. Könyvjutalom
Az iskolai életben kifejtett kiemelkedő teljesítményért adható tanév végén. Odaítéléséről az osztályfőnök ill. a szaktanárok javaslata alapján az osztályozó konferencia dönt.
4. Alapítványi jutalmak
Az odaítélés elveit és formáját az adott alapítvány alapító okirata ill. kuratóriumi döntése szabja meg.
5. A jutalmak átadása a tanulók kisebb-nagyobb közössége előtt történik.

15. §
1.1. A tanuló mindenkor tartsa be a társadalmi együttélés szabályait, tartsa tiszteletben tanárai, az iskola dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát és jogait. Magatartása az iskolában és az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken legyen kulturált és közösségünkhöz méltó.
1.2. A tanuló ruházata, hajviselete, külseje legyen gondozott, tiszta, iskolába illő. Ünnepélyek alkalmával a tanulók ünnepi ruhában jelenjenek meg; lányok: sötét szoknya vagy nadrág, matrózblúz; fiúk: sötét nadrág, fehér ing és nyakkendő.
1.3. A tanulóknak dohányozni, szeszes italt valamint kábító hatású szereket fogyasztani az iskola épületében és az iskolához tartozó területeken bármilyen alkalommal tilos. Ugyancsak tilos mindez közös iskolai rendezvények, programok, kirándulások alkalmával.
1.4. Fegyelmi vétséget követ el az a tanuló, aki alkohol, vagy kábító hatású szerek hatása alatt vesz részt iskolai foglalkozásokon, programokon, kirándulásokon.
1.5. Az iskolában illetve iskolai programokon a tanulóknak tilos kábító hatású szereket maguknál tartani, társaiknak átadni.
1.6. Nem szabad az iskolába behozni alkoholt, kábító hatású szereket, ill. olyan eszközöket, tárgyakat, szereket, amelyek veszélyeztethetik a tanuló vagy mások biztonságát, testi épségét.
1.7. A vizsgák (érettségi, záróvizsga, osztályozó vizsga) ideje alatt a tanuló nem tarthat magánál olyan eszközöket, készülékeket, amelyek alkalmasak az egymással vagy a külvilággal való kapcsolatteremtésre. (ezeket az eszközöket az iskolában, meghatározott helyen a vizsga előtt le kell adni)
2. A fegyelmező és fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásuk elvei
2.1. Fegyelmező intézkedések
2.1.1. A fegyelmező intézkedést a tantestület bármely tagja kezdeményezheti.
Az a tanuló, aki a közoktatási törvényben illetve az iskola házirendjében megfogalmazott kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, az iskola pedagógiai programjával összhangban fegyelmező intézkedésben részesíthető.
2.1.2. A tanuló a következő fegyelmező intézkedésekben részesíthető:
- szaktanári figyelmeztetés
- osztályfőnöki figyelmeztetés
- osztályfőnöki intés
- igazgatói figyelmeztetés
- igazgatói intés
Figyelmeztetés adható szóban és írásban. Az írásbeli fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvébe be kell írni és nyilván kell tartani az osztálynaplóban.
2.2. Fegyelmi intézkedések
2.2.1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezhet. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 5. számú melléklete szabályozza.
A tanuló a következő fegyelmi büntetésekben részesíthető:
- megrovás
- szigorú megrovás
- áthelyezés az évfolyam másik osztályába
- áthelyezés másik, azonos típusú iskolába
- eltiltás a tanév folytatásától
- kizárás
- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonása.
2.2.2. Amennyiben a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásai egy tanévben meghaladják a 30 órát, tanulói jogviszonya fegyelmi eljárás nélkül megszűnik.

16. §
1. A tanuló magatartása az iskola minden dolgozójával szemben legyen udvarias és tisztelettudó.
2. A tanulók az iskolában és az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken, programokon, kirándulásokon tevékenységüket az iskola házirendjét, az iskola működését meghatározó szabályokat és a tanári utasításokat betartva végzik.

17. §
1. A tanulók az iskola helyiségeit és eszközeit rendeltetésszerűen, a tanári útmutatások figyelembevételével használják.
2. A tanulók tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyeztetheti a saját vagy mások testi épségét.
3. A tanulók az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken, programokon, kirándulásokon tevékenységüket a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásokat betartva végzik.
4. Intézményi védő, óvó előírások
4.1. A védő, óvó rendszabályokat az iskola munkavédelmi ill. tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása a munka- és tűzvédelmi megbízott feladata.
4.2. A tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnök baleset- és tűzvédelmi oktatást tart.
4.3. A fizika, kémia, biológia, számítástechnika és a testnevelést tanító tanárok a tanév első óráján a tantárgy specialitásának megfelelő munka- és balesetvédelmi oktatást tartanak.
Ezen oktatás keretében ismertetik a balesetvédelmi szabályzatot.
Az osztályfőnök ill. a szaktanár ezt az osztálynaplóban dokumentálja.
4.4. A szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos feladatokat az osztályfőnöki munkaprogram tartalmazza. E tevékenységet az osztályfőnöki munkaközösség vezetője ill. a gyermekvédelmi felelős koordinálja.
4..5 Baleset esetén a pedagógus gondoskodik a balesetet szenvedett haladéktalan ellátásáról, majd jelenti a balesetet a munkavédelmi megbízottnak ill. az igazgatóság jelenlévő tagjának.
4.6. A munkavédelmi felelős ill. az igazgatóság valamely tagja megteszi a szükséges intézkedéseket.
4.7. A három napon túl gyógyuló baleset kivizsgálására az igazgató bizottságot hoz létre. A bizottság tagja: a munkavédelmi felelős, az iskolaszék egy tagja és a diákönkormányzat képviselője.
4.8. Az igazgató a balesetet követően megteszi a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.
4.9. Az iskola működését veszélyeztető fenyegetést (pl. bombariadó) haladéktalanul jelenteni kell az iskola vezetőségének. Az iskola vezetősége értesíti a rendőrséget és gondoskodik az épület kiürítéséről. (Az épület kiürítése – ha az igazgató másképp nem rendelkezik – a tűzriadó terv szerint történik.) Amennyiben rendkívüli esemény miatt a tanítás elmarad, az elmaradt órákat a nevelőtestület döntése szerint szombati napon kell pótolni.
4.10. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége, hogy a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulókat figyelmeztesse.

18. §
1. Olyan szemléltető eszköz, amely nincs kereskedelmi forgalomban, csak munkaközösség-vezetői engedéllyel használható.
2. Minden tanuló vigyáz az értékeire, az őrizetlenül hagyott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
3. A tanuláshoz szükséges dolgokon kívül a tanulók csak olyan tárgyakat hozhatnak be az iskolába, amellyel nem zavarják a munkát.
4. A tanítási óra alatt a mobiltelefont ki kell kapcsolni.
5. Amennyiben a menzán étkező tanulók száma miatt az ebédelés rendjét (az órarendet figyelembe véve) meg kell határozni, úgy a tanulók az adott tanévben érvényes ebédelés rendje szerint vehetik igénybe a menzát.

19. §
Azok a tanulók, akik ismétlődően vagy súlyosan megszegik az iskola házirendjét, fegyelmi büntetésben részesíthetők.

20.§
Szociális támogatás, ösztöndíj, jutalmak
1.1. Iskolánk lehetőségeihez mérten az oktatáshoz kapcsolódó költségek csökkentésével igyekszik enyhíteni a kisebb jövedelemmel rendelkező családok gondjait. Kétféle forrásból tudunk támogatást nyújtani: egyrészt a költségvetésben rendelkezésre álló összegből, másrészt az iskolához kapcsolódó alapítványok hozzájárulásából. A jogszabályban meghatározott tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesülnek.
1.2. Az iskolai költségvetésből évente kétszer támogatjuk tanulóinkat: tavasszal a kirándulások költségeihez, ősszel a tanévkezdéssel kapcsolatos kiadásokhoz járulunk hozzá. Részben a szociális támogatások alapját képezi az Oktatási Minisztérium által meghatározott normatív tankönyvtámogatás is. Az iskolaszékkel egyetértésben a tartós tankönyvek vásárlására elkülönített hányadon felüli összeg évente meghatározott részét a rászoruló tanulók kiegészítő támogatására fordítjuk.
1.3. Alapítványaink közül a Burnáty István által létrehozott alapítvány kifejezetten szociális célokat szolgál: kamataiból a jó előmenetelű és jó magatartású, szerényebb anyagi körülmények között élő diákjainkat tudjuk segíteni.
1.4. A Toldy Ferenc Alapítvány elsősorban a diákcseréket támogatja: a rászoruló diákok útiköltségéhez járul hozzá, sokszor jelentős összeggel. Az alapítvány évente egy-egy tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamú diáknak tanulmányi ösztöndíjat is nyújt. Az ösztöndíjra a diákok pályázatot nyújtanak be, annak odaítéléséről az igazgató, a gyermekvédelmi felelős és a kuratórium elnöke dönt.
1.5. A Toldy Ferenc Alapítvány díjára a végzős osztályok diákjai közül tesz javaslatot az osztályozó konferencia, a díj odaítéléséről a végzős osztályok osztályfőnökeiből és az iskolavezetésből álló bizottság dönt.
1.6. A Földi Béla Alapítvány a tanulmányokban, sportban és közösségi munkában kiemelkedő diákokat díjazza. Az Alapítvány díjára az osztályfőnökök tesznek javaslatot, annak odaítéléséről a kuratórium, valamint az Önképzőkör, a Sportkör és az Iskolai Diákbizottság vezetője dönt.
1.7. Az iskolai támogatások odaítéléséhez a tanulóknak igénylőlapot kell beadniuk. A családi körülményekre, szociális helyzetre és a tanulmányi eredményre vonatkozó kérdések lehetővé teszik, hogy azonos szempontok alapján reálisan bíráljuk el a tanulók kérvényeit. Az elbírálásban részt vesz az igazgatóhelyettes, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök, valamint a diákok és a szülők egy-egy képviselője. A támogatások odaítéléséről a szülőket értesítjük.
1.8. Az alapítványi támogatások egy részének odaítéléséről az iskola, másik részéről az alapítványok kuratóriuma dönt.
1.9. A fentieken túlmenően diákjaink a lakóhely szerinti önkormányzattól igényelhetnek étkezési hozzájárulást valamint sok helyen ösztöndíjat is. Ezekről a lehetőségekről a szülőket és a diákokat egyaránt tájékoztatjuk, megpályázásukban közreműködünk.

21.§
Gyermekvédelem
1.1. Az iskolában a gyermekvédelem minden pedagógus munkájának része, kiemelt feladat a gyermekvédelmi felelősnek és az osztályfőnöknek.
1.2. Iskolai szinten a gyermekvédelem irányítója a gyermekvédelmi felelős. Ő hangolja össze az iskolai gyermekvédelmi munkát, kapcsolatban áll az iskolát segítő intézményekkel. Felméri a veszélyeztetett tanulókat az osztályfőnök segítségével, a veszélyeztetettségi kritériumok alapján. Heti rendszerességgel fogadóórát tart, egyéb feladatait munkaköri leírás rögzíti.
1.3. Az osztályfőnök feladata, hogy földerítse az esetleges gyermekvédelmi problémákat, szükség szerint tájékoztassa az osztályban tanító pedagógusokat, az iskola vezetőségét és a gyermekvédelmi felelőst, illetve összehangolja az osztályban tanító pedagógusok tevékenységét. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök gyermekvédelmi munkáját egymással összehangoltan végzi.
1.4. A gyermekvédelmi felelős, aki egyben drogügyi koordinátor, elkészíti az iskolai drogstratégiát, koordinálja a drogprevencióval összefüggő feladatokat és szülői értekezleten rendszeresen tájékoztatja a szülőket a szükséges tudnivalókról és teendőkről.

Záró rendelkezések:

1. A Házirendet minden évben az iskolai évkönyv közli. A Házirend az iskola titkárságán és az iskolai könyvtárban a hivatali órákban illetve a nyitvatartási időben tekinthető meg.
2. A Házirend legalább kétévenként felülvizsgálatra kerül.
3. A Házirend 2005. szeptember 1-én lép hatályba.

2005. május 5.

iskolaszék elnöke,
igazgató,
a diákönkormányzat vezetőségének képviseletében



Kereső
csak a honlapon

Társlapok
Öregdiák Egylet
A Toldy építészete

Gyorslinkek
Elérhetőség
A tanév rendje
Dokumentumaink
Oldaltérkép

archívum