Főmenü

 
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
 
alapítÓ okirat
 
A TOLDY ÖREGDIÁK EGYLET ALAPSZABÁLYA

1. Az egyesület elnevezése:
TOLDY ÖREGDIÁK EGYLET
Az egyesület közhasznú szervezetként tevékenykedik (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény [a továbbiakban: Khtv.] 2.§ (1) bek. a) pont szerint); jogi személyiségét és közhasznú szervezetté minősítését a t. Fővárosi Bíróság által történő nyilvántartásba vétellel nyeri el.

2. Az egyesület székhelye:
1015 Budapest Toldy Ferenc utca 9. [a Toldy Ferenc Gimnázium székhelyén]
Az egyesület működését mindenek előtt Budapesten és Pest Megye területén fejti ki.

3. Az egyesület célja:
A Toldy Ferenc Gimnázium volt diákjainak összefogása, baráti kapcsolatok ápolása, segítség-nyújtás a rászorulók részére. Szolgálatkészség a Toldy Ferenc Gimnázium gazdasági és a közösségi életben. Az egyesület céljának tekinti a Toldy Ferenc Gimnázium szociálisan hátrányos helyzetbe került, volt diákjainak segélyezését, a Toldy Ferenc Gimnáziumban folyó nevelési-oktatási munka feltételeinek javítását, a tehetség-gondozást, a 2004. évben 150 esztendős Toldy
Ferenc Gimnázium hagyományainak ápolását, minél szélesebb körben történő megismertetését. Ennek érdekében az egyesület rendszeresen foglalkozásokat, klub-összejöveteleket szervez.

Ennek megfelelően az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:
- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása [Khtv. 26. § 2. pont]
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés [Khtv. 26. § 4. pont]
- kulturális tevékenység [Khtv. 26. § 5. pont]
- kulturális örökség megóvása [Khtv. 26. § 6. pont]

Az egyesület szolgáltatásai nyitottak, az egyesület tagjain kívül álló természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli jogalanyok is részesülhetnek a szervezet közhasznú szolgáltatásaiból; az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet - vagyis pártpolitikai tevékenységet, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítását [Khtv. 26. § d/ pont] - nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4. Az egyesület szervezete:

4.1. Tagság
Az Egylet tagja részt vehet az Egylet tevékenységeiben és rendezvényein; választhat és választható az Egylet szerveibe; valamint köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

4.1.1. A tagsági viszony keletkezése
Az egyesület tagja lehet az a nagykorú személy, aki a Toldy Ferenc Gimnázium diákja volt és akit az Elnökség az egyesület tagjai sorába felvesz.
A tagfelvétel az Elnökség kizárólagos hatásköre. Az Elnökség határozhat "tiszteletbeli tag" illetve "posztumusz tiszteletbeli tag" cím odaítéléséről is olyan személyek részére, akik a Toldy Ferenc Gimnáziumhoz - elsősorban (volt) tanárként - kötődnek, azzal azonban, hogy ezen cím tagsági jogokat és kötelezettségeket
semmilyen vonatkozásban nem keletkeztet.

4.1.2. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
4.1.2.1. az Elnökség részére bejelentett kilépéssel;
4.1.2.2. a tag halálával;
4.1.2.3. a tagsági viszony megszüntetésével. A Közgyűlés megszünteti a tagsági viszonyát annak a tagnak, aki az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megszegi. A Közgyűlés tagsági viszonyt megszüntető határozatával szemben, annak írásbeli közlésétől számított 30 (harminc) napon belül a tag bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

4.1.3 A tag tagdíjfizetési kötelezettsége
Minden tag köteles tagdíjat fizetni; ennek éves mértéke a 2004. évben 500.- Ft., azaz Ötszáz Forint. A tagdíjat a tag köteles legkésőbb a belépésekor, illetve ezt követően
a tárgyév január hó 31. napjáig megfizetni. A tagdíj mértékét minden évben a Közgyűlés határozza meg. Az egyesület tagja az Elnökségtől indokolt esetben kérheti tagdíjának mérséklését.

4.2. Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlést az Elnökség nevében a titkár hívja össze legalább évente egy alkalommal. A tagok 2/3-ának írásbeli kérelmére a Közgyűlést össze kell hívni. Az egyesület ülései nyilvánosak.

A Közgyűlésről írásbeli meghívóval a tagokat legalább 8 nappal korábban értesíteni kell az Elnökség által megjelölt napirend közlésével. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok minimum 50 %-a + 1 fő jelen van.

Határozatképtelenség esetén az új Közgyűlés időpontját nyomban ki lehet tűzni, arról a jelenlévőket szóban, míg a meg nem jelenteket írásban kell értesíteni a 8 napos határidő betartása mellett. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, erre a körülményre azonban mind az eredeti közgyűlés meghívójában, mind a megismételt közgyűlés ezen bekezdés szerinti értesítésében utalni kell.

A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozza, nyílt szavazással. A Közgyűlés és jelen alapszabály az egyszerű szótöbbségnél magasabb szavazati arányt is meghatározhat. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A vezető szerv - azaz a Közgyűlés és az Elnökség - határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/ pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt

A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatás kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A mindenkori titkár feladata a Közgyűlésről olyan tartalmú jegyzőkönyvet készíteni, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapíthatók. A jegyzőkönyveket évenként lefűzve a mindenkori titkár köteles megőrizni. A hozott határozatokat a mindenkori titkár által vezetett és őrzött Határozatok Könyvében is
nyilván kell tartani. Ez tartalmazza a határozat számát, meghozatalának
idejét, a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét).

Az egyesület - mint közhasznú szervezet - működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet. Az iratbetekintést - amelyet kizárólag a személyiségi jogok védelmére és az adatvédelemre tekintettel lehet korlátozni - az egyesület mindenkori titkára teszi lehetővé.

A Közgyűlésen hozott határozatokat a jelenlévőkkel azonnal, szóban történő kihirdetéssel, míg a távollévő klubtagokkal, érintettekkel 30 (harminc) naptári napon belül, írásban kell közölni. A határozatokat az egyesület székhelyén elhelyezett faliújságon 15 (tizenöt) naptári napra ki kell függeszteni, így különösen a gazdálkodást érintő határozatokat. A közhasznú tevékenységet érintő határozatot az egyesület köteles a helyi sajtóban (a Várnegyed c. havi lapban) is megjelentetni. A
közhasznú tevékenység igénybevételének módját az adott határozat külön is tartalmazza.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Alapszabály megállapítása és módosítása,
- a tagsági viszony megszüntetése,
- az Elnökség éves beszámolójának elfogadása és jóváhagyása, az Elnökség előterjesztése alapján (az előterjesztés egy-egy példányát a közgyűlési meghívóhoz csatolni kell),
- az Egylet más társadalmi szervezettel való egyesülése, illetve feloszlásának kimondása,
- az éves pénzügyi beszámoló és a jövő évi költségvetés elfogadása,
- a közhasznúsági jelentés elfogadása, amely tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót,
b) a költségvetési támogatás felhasználását,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától kapott támogatások mértékét,
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét,
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid, tartalmi beszámolót.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet,
illetőleg abból a saját költségére másolatot készíthet.

4.3. Az Elnökség:
Az egyesület munkájának operatív irányítására szolgáló szervezet, amely működését a közgyűlések közötti ülésein fejti ki.

A 7 (hét) tagú Elnökséget a Közgyűlés választja, tagjai az Elnök, Alelnök, Titkár, és további 4 (négy) Elnökségi Tag. Az Elnökség tagjainak előzőek szerinti tisztségét a Közgyűlés a választással egyidejűleg határozza meg.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 2/3-os szótöbbséggel.

Az Elnökség tagjainak megbízatása 3 (három) évre szól.

Az Elnökség működését ülésein fejti ki. Az Elnökség határozatképes, ha azon legalább 5 (öt) elnökségi tag jelen van. Az üléseket az Elnök vagy - távollétében - az Alelnök vezeti. Határozatait szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség határozatával szemben az érdekelt fél fellebbezést terjeszthet elő, amelyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el.

Az Elnökség jogosult dönteni az egyesületet érintő bármely kérdésben - a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett -, kivéve azon kérdéseket, melyekre a Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.

Az Elnökség tagjai közötti feladat-megosztást az Elnökség által meghozott működési szabályzat határozza meg. Az Elnökség működési szabályzatát a Közgyűlésen ismertetni kell.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Elnökség legalább évente egy alkalommal tart ülést; az üléseket az Elnök hívja össze oly módon, hogy a meghívókat az Elnökség tagjai részére ajánlott postai küldeményként az ülést megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal korábban feladja, a meghívóhoz csatolja az ülés napirendjét és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket is. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség
határozatképes, ha azon legalább 4 (négy) elnökségi tag jelen van.

Határozatképtelenség esetén az új elnökségi ülés időpontját nyomban ki lehet tűzni, arról a jelenlévőket szóban, míg a meg nem jelenteket írásban kell értesíteni a 15 napos határidő betartása mellett. A megismételt elnökségi ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, erre a körülményre azonban mind az eredeti elnökségi ülés meghívójában, mind a megismételt elnökségi ülés ezen bekezdés
szerinti értesítésében utalni kell.

Az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozza, nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazat dönt.

Az Elnökség - határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/ pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt

A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatás kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A mindenkori titkár feladata az Elnökség üléséről olyan tartalmú jegyzőkönyvet készíteni, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapíthatók. A jegyzőkönyveket évenként lefűzve a mindenkori titkár köteles megőrizni. A hozott határozatokat a mindenkori titkár által vezetett és őrzött Határozatok Könyvében is
nyilván kell tartani. Ez tartalmazza a határozat számát, meghozatalának idejét, a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét).

Az Elnökség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet. Az iratbetekintést - amelyet kizárólag a személyiségi jogok védelmére és az adatvédelemre tekintettel lehet korlátozni - az egyesület mindenkori titkára teszi lehetővé.

5. Az egyesület képviselete, rendelkezés az egyesület bankszámlája felett
Az egyesület képviseletét harmadik személyekkel szemben, bíróságok és
más hatóságok előtt ellátni, valamint az egyesület bankszámlája felett rendelkezni az Elnök vagy az Alelnök, valamint a Titkár együttesen jogosultak.

Nevezettek az egyesületet akként jegyzik, hogy nevüket az egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott megnevezése alá együttesen aláírják.

6. Gazdálkodás az egyesület vagyonával
Az Elnökség feladata az egyesületi célok minél szélesebb körben való megvalósítását kezdeményezni. A mindenkori Elnökség köteles és jogosult az egyesületi vagyon adta lehetőségek keretei között az egyesület közhasznú célkitűzéseit a legszélesebb körben a legcélravezetőbb eszközökkel és módon megvalósítani.

Az Elnökség igyekszik gondoskodni az egyesületi vagyon folyamatos pótlásáról, illetőleg gyarapításáról adományok gyűjtése útján és az egyesülethez való csatlakozás előmozdításával. Nem pénzbeli adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában pedig a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

Kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve az egyesület az Elnökség határozata alapján másodlagosan gazdasági vállalkozási tevékenységet végezhet. Az ebből származó bevételeit kizárólag az Alapszabályban megjelölt közhasznú célok elérésére fordíthatja, azt nem oszthatja fel.

Az egyesület vagyonát a tagdíjak, a felajánlott adományok, valamint ezek hozadéka alkotja. Ezt az Elnökség kizárólag az egyesület közhasznú céljainak egvalósítására jogosult felhasználni.

Az egyesület váltót, illetve más hitel-viszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesület
a) a fentiek szerinti vállalkozása fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az egyesület befektetési tevékenységet nem jogosult folytatni.

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítania.

Az egyesület vagyonának felhasználása olymódon történik, hogy a 3./ pontban meghatározott céljainak elérése érdekében a hozzá beérkezett támogatási kérelmeket érdemben elbírálja, rendszeres időközönként pályázatot ír ki, illetve maga az egyesület is részt vesz pályázatokon. Az egyesület bármely fenti cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Az egyesület által kiírt pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével -
megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat); színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Amennyiben az egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a Közgyűlés az Elnökségtől elkülönült felügyelő szervet köteles létrehozni, a Khtv. vonatkozó rendelkezései szerint.

7. Határozatok és nyilvánosság
Az egyesület Közgyűlésének és Elnökségének határozatait - illetve amennyiben a későbbiek során felügyelő bizottság létrehozása válik szükségessé, a felügyelő bizottság határozatait - a Titkár által vezetett Határozatok Tárában gyűjti össze. Ez tartalmazza a határozat számát, meghozatalának idejét, a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha
lehetséges személyét).

A Titkár gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek az érintettekkel való közléséről, ajánlott postai küldemény útján.

A Titkár gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek nyilvánosságra hozataláról az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján. Ezen túlmenően az egyesület a Várnegyed című, havi rendszerességgel megjelenő újságban közzéteszi az egyesület tárgyévi tevékenységének, valamint gazdálkodásának főbb adatait.

A Titkár gondoskodik az egyesület működése, szolgáltatásai igénybevételének módjának, valamint beszámolói nyilvánosságra hozataláról, az egyesület székhelyén elhelyezett hírdetőtáblán történő kifüggesztés útján.

A Közgyűlés és az Elnökség - illetve amennyiben a későbbiek során felügyelő bizottság létrehozása válik szükségessé, a felügyelő bizottság - ülései nyilvánosak.

8. Záró rendelkezések
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Khtv., valamint a magyar jogszabályok irányadóak.

Elfogadta a Toldy Öregdiák Egylet Közgyűlése.

Kelt Budapesten, 2004. évi május hó 5. napján

Dr. Alföldy Ferenc
elnök

Dr. Buzinkay Géza
titkár

 

176
ImpresszumLevél a webmesternekÚjdonságok, frissítések